Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések

Bárki lehet akárki?

Érdekességek
2015. február 20. 14:40 | Falyuna Nóra

Van-e különbség a címben jelölt két névmás között?

A névmások tartalmas fogalmi jelentéssel nem rendelkeznek, jelentésük a szövegkörnyezettől függ. Szerepük azonban igen fontos a szövegértelem szempontjából, mivel más szófajokat helyettesítenek.

Az akárki és a bárki összetett főnévi, általános, azon belül pedig megengedő névmások.

Az általános névmásokat leggyakrabban a határozatlan névmásokkal együtt tárgyalják a nyelvtanok. Mind a két névmástípus (az általános és a határozatlan névmások) jellemzően azt fejezik ki, hogy a névmással jelölt elem egy halmazon belül értelmezhető (pl. a mind(en)- a halmaz minden elemére utal; a vala- a halmaz egy nem meghatározott elemére utal).

A határozatlan névmások – ahogy azt a megnevezés is jelöli – olyan elemekre vonatkoznak, amelyek meghatározatlanok az adott halmazon belül. Két típusa a vala- és a né- előtagú névmások (valaki, valami, valahol, valamilyen, némelyik, némely, néhány, némileg).

Az általános névmások kategóriáján belül három típust különíthetünk el:

1) a gyűjtő névmások, amelyek egy halmaz minden elemére együttesen vonatkoznak (mindenki, mindegyik, mindenhol);

2) a tagadó névmások, amelyek arra utalnak, hogy az adott halmazban nincs egy olyan elem sem, amelyre az adott állítás igaz volna (senki, semmilyen, sehol);

3) a megengedő névmások, amelyek egy halmaz elemeire külön-külön vonatkoznak (akárki, bárki, akármilyen, bárhol).

Az akárki és a bárki megengedő általános névmások jelentését és használatát illetően a mai magyar grammatikák általában nem tesznek különbséget, ezért joggal merül föl a kérdés: akárki lehet bárki, és bárki lehet akárki?

A helyzetet tovább bolondítja az, hogy bizonyos esetekben az akárki és a bárki ’valaki’ jelentéssel nem akárkire, hanem egyetlen valakire vonatkoznak. Szóval: akárki lehet bárki, és bárki lehet akárki? És ha valaki bárki, akkor valaki akárki?

Önök mit gondolnak? Éreznek és/vagy tesznek különbséget a két névmás jelentését, használatát illetően, vagy osztják Besenyő Pista bácsi véleményét, aki szerint: „Hát már eleve nem érdekel. Normális? És főleg az, kérem, hogy valaki, akárki vagy bárki. Mert felőlem akárki lehet bárki, kérem, vagy a bárki lehet akárki, engem az még mindig nem érdekel”…?


Felhasznált irodalom

Kugler Nóra – Laczkó Krisztina 2000. A névmások. In: Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 152–175.

Laczkó Krisztina 2005. A névmási rendszer funkcionális keretben II. Magyar Nyelvőr, 129. évf. 1. sz. 78–88.

Szabó Martina Katalin 2012. Nyelvünk bár- és akár- elemeinek bemutatási problémái a magyar nyelv idegen ajkú tanulóinak szánt grammatikákban. In: Váradi Tamás (szerk.) VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia kötete. Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 165–175.

A kép forrása: www.nrimatters.com.

Címkék: névmások
Hozzászólások betöltése...