Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések

10 nyelvi jelenség, ami bosszantja olvasóinkat

Interaktív
2014. július 2. 16:00 | LZS

Mien egy napom? 7-ig alszok, 2-ig iskolába vagyok, aztán a Katival találkozok.” – Olvasóink vallanak a számukra legzavaróbb nyelvhelyességi hibákról, nyelvi jelenségekről.

Nemrég megjelent blogposztunkban tízes listába összesítettük – olvasóink véleménye alapján – a legbosszantóbb helyesírási hibákat. Facebook-oldalunkon azonban olvasóink sok olyan egyéb nyelvi, nyelvhasználati jelenséget is megemlítettek, amely nem kifejezetten helyesírási hiba. Most ezekből válogattunk.

1. Első helyen végzett a -ban/-ben helyetti -ba/-be rag használata. Például: moziba vagyok. Úgy tűnik, erős indulatokat vált ki az emberekből, ha írásban használják ily módon a határozóragot. Vajon a beszélt nyelvben is így van? (Érdemes elolvasni erről Nádasdy Ádám írását.)

2. Léteznek bizonyos hasonló hangalakú szavak, amelyeket gyakran felcserélnek, nem a megfelelő kontextusban használják őket. Ezek közül az egyelőreegyenlőre kapott rendkívül sok szavazatot olvasóinktól: úgy tűnik, ezek felcserélése különösen bosszantja az embereket. (A hasonló hangalakú szópárok – más néven paronimák – használatához hasznos segítséget nyújt Helyes-e így? eszközünk, melybe begépelve az adott szót rövid definíciót és példamondatot kapunk.)

3. Az -e kérdőpartikula nem állítmány utáni használata is erősen borzolja a kedélyeket. A nem-e lehetne és hasonlókról van itt szó. A köznyelvi norma szerint az -e kérdőpartikula a mondatban általában az állítmányhoz csatlakozik.

4. Sok olvasónkat zavarja, ha az ikes igéket nem az ikes paradigma szerint ragozzák egyes szám első személyben. Például: eszek, alszok. Hogy ez helytelen-e vagy sem, arról megoszlanak a vélemények. Például felszólító módban, egyes szám harmadik személyben is ikesen kellene ragozni ezeket az igéket: következzék (nem pedig következzen), ez viszont egyre ritkábban fordul elő, és sokak számára modorosnak hat.

5. Az ún. nákolás jelensége is sokakat bosszant: én olvasnák, rajzolnák…

6. Előfordul, hogy bizonyos szóalakokat helytelenül használnak, például megtoldják azokat egy mássalhangzóval: *általány (átalány), *kaukció (kaució). Vagy egy hangot másra cserélnek: *vica versa (vice versa). Netán többet is: *egrecéroz (egezecíroz).

7. Az internetes nyelvhasználat (ún. digilektus) természetesen hatással van a „hagyományos” írásbeliségre. A netes kommunikációban használt rövidített alakok – mint ahogy egyik tanárnő olvasónk megjegyezte – sokszor visszaköszönnek a diákok dolgozataiban is: *mien, *ien, *oan.

8. A személynevek előtti határozott névelő használata sokak szerint helytelen, vagy legalábbis idegesítő: a Kata, a Béla stb.

9. Több olvasónk panaszkodik arra, hogy bizonyos helyzetekben tárgyakra alkalmazzák a harmadik személyű személyes névmást: ő(k). Egy cipőboltban hangzott el például a következő kijelentés: „Ő egy harmincnyolcas.”

10. Hasonló a -ban/-ben helyetti -ba/-be esetéhez, csak ritkább, a -stul/-stül helyetti -stól/-stől használata: családostól jött, azaz ’családjával, családtagjaival együtt’. A Magyar nyelvművelő kéziszótár szerint a jelenség valószínűleg a -tól/-től rag – egyébként téves – analógiájának tulajdonítható. Mivel kortárs szépirodalmi szövegekben egyre gyakoribb, nem mondhatjuk rá kategorikusan, hogy helytelen, hibás.

Várjuk véleményüket a fentiekkel kapcsolatban!

Hozzászólások betöltése...