Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések

Érzelmek a politikában

Hírek, ismertetők
2014. december 12. 10:30 | KR

A Trendminer projekt célkitűzése a Facebook-üzenetek különböző típusú pszichológiai elemzése volt. Mit is mondanak hát rólunk a kommentjeink?

Nemrégiben befejeződött a Nyelvtechnológiai Kutatócsoportnak egy újabb projektje, amelynek eredményei érdeklődésre tarthatnak számot nemcsak a nyelvészek, de a pszichológusok, sőt akár a laikusok körében is.

A 2013 novemberétől 2014 októberéig tartó projektben a nyelvtechnológia segítségével elemeztünk Facebook-kommenteket, amelyeket a Facebook politikai tartalmú (pártok, minszterek stb.) oldalairól gyűjtöttünk be.

De mik is voltak ennek a lépései, nehézségei és mire is lehet ezeket felhasználni?

A mai elemzőeszközök már meglehetősen hatékonyan működnek újságcikkeken, vagy például irodalmi műveken, képzeljük csak el azonban, mit mond egy elemző a lájkol, Fityesz vagy jujjjjjjjj láttán. Első körben tehát az összegyűjtött kommentek szövegeit kellett kézzel elemezni, kategorizálni a hibajelenségeket, majd amennyire lehetséges, kiszűrni azokat. Bizonyára nem lesz meglepő a következő hibalista, amellyel számolnunk kellett az elemzés közben:

  • hiányzó szóközök írásjelek után,
  • többször ismételt írásjelek,
  • szóvégi mássalhangzók többszörözése,
  • URL-ek, emotikonok,
  • nagy számoknál ezres csoportok felbontása,
  • ismeretlen rövidítések, betűszavak, szleng szavak,
  • gyakori elírt szóalakok,
  • nem sztenderd kisbetű-, nagybetűhasználat,
  • hiányzó ékezetek.

A hibák javítása után kezdődhettek a különböző elemzések kidolgozásai. Ezek a következők voltak:

  • Szereplők (a különböző pártok és politikusok felismerése).
  • Érzelmek felismerése (pozitív és negatív szavak szótárával az érzelmek felismerése).
  • Regresszív képzeleti szótár (a gondolkodási folyamatok két csoportra oszthatók: az elsődleges, vagyis fantázia, ábrándozás, álmok és másodlagos, vagyis absztrakt, logikus, realitásközpontú és problémamegoldásra fókuszáló).
  • Közösségiség-ágencia (a közösségiség a másokhoz való viszonyt jelzi, míg az ágencia az egyént a célkövető viselkedés hatékonysága szempontjából jellemzi).
  • Optimizmus-pesszimizmus (az igeidők használatából: a múlt idő pesszimizmusra, a jövő idő optimizmusra vall).
  • Individualizmus-kollektivizmus (a személyes névmások használatából kikövetkeztethető).

Ezek segítségével megtudható például, hogy Orbán Viktor hányszor volt említve a Jobbik oldalán, továbbá, hogy pozitív vagy negatív kontextusban, és hogy egy bizonyos kommentelőre milyen viselkedés a jellemző – természetesen név nélkül.

Az eredmények és további anyagok elérhetők itt.


A kép forrása: emberiseg.hu.

Címkék: adatbázis, elemzés
Hozzászólások betöltése...