Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések

Helyes kisokos: az értelemtükröztetésről

Nyelvészet és helyesírás
2014. január 22. 15:00 | LZS

Bár nem számítják a négy alapelv közé, az értelemtükröztetés a magyar helyesírás egyik fő jellemzője. Főként a különírás-egybeírás területén fordul elő.

A korábban felsorolt alapelvek mellett (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve) létezik még a magyar helyesírásnak olyan fontos jellemzője, amelyről szükséges említést tennünk. Ez pedig nem más, mint az értelemtükröztetés. Mit is jelent ez?

Arról van szó, hogy helyesírásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből. Más szavakkal: az írás egyes eszközei (például a kisbetű-nagybetű, a különírás-egybeírás) valamiféle értelmi funkciót valósítanak meg: a nagy kezdőbetű például arra szolgál, hogy a tulajdonneveket megkülönböztessük a köznevektől (a kisbetűs opera szó köznév, míg a nagybetűs Opera tulajdonnév); a különírás-egybeírás célja pedig, hogy az íráskép tükrözze az értelmezésbeli különbségeket (l. pl. szószerkezetek és szóösszetételek megkülönböztetése) (a gyorsvonat például egy vonatfajtát jelöl, míg a különírt gyors vonat egy gyorsan közlekedő vonatra utal). Az értelemtükröztetésre főként a különírás-egybeírás területén láthatunk sok példát. További néhány példa: művésztanár 'művészeket oktató tanár', művész-tanár 'olyan személy, aki egyszerre művészi és tanári foglalkozást is űz', művész tanár 'művészkedő tanár'.

További esetek az értelemtükröztetésre:

  • Korábban már szó esett az ún. fonematikus elvről (a kiejtés és a szóelemzés elve együttvéve). Például a barátság szó leírásakor mind a szótövet (barát), mind a toldalékot (-ság) külön-külön, a kiejtésüknek megfelelően írjuk le, a toldalékok határán történő hangmódosulást nem jelöljük írásban. Jelen esetben tehát az értelemtükröztetés az, hogy a szóalak leírásakor egy egyszerű elemzést hajtunk végre.
  • Összetett szavak elválasztása esetén tekintettel vagyunk az összetételi tagok határára, amely nem feltétlenül esik egybe a szótaghatárral. Ezért választjuk el a gépelem 'gép alkarésze' főnevet gép-elemként. Míg a gé-pelem elválasztás az egyes szám, első személyű gépel igére vonatkozik.
  • A földrajzi nevek esetében is megfigyelhető az értelemtükröztetés. Ez nem nyelvtani típusú, mint az előzőek, hanem magukra a tereptárgyakra, illetve a névadás okaira utal. A Margit-sziget például magát a szigetet jelöli, míg a Margitsziget Budapest egyik városrészére utal. A Fehér Hajó utca írásmódjában a dupla nagy kezdőbetű azt jelzi, hogy az utcában valaha egy Fehér Hajó nevű étterem működött.
Hozzászólások betöltése...