Külön vagy egybe?

A rendszer megvizsgálja a megadott szavakat, és javaslatokat tesz arra, hogy hogyan lehet őket leírni (külön, egybe vagy kötőjellel).

Példák kérdésekre:
2 javasolt alak: (a sorrendnek nincs jelentősége)
"híradás-technikai"
1. lehetséges magyarázatRészletek ▶
Három szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. A „hír” főnevet és az „adás” főnevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:
A jelöletlen birtokos jelzői összetételt mindig egybeírjuk. [AkH11-128c, AkH12-110]
2. A „híradás” főnevet és a „technikai” melléknevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:
A két főnévből álló – jelöletlen birtokos jelzői vagy jelentéssűrítő – alárendelő összetételeket egybeírjuk. [AkH11-128c, AkH11-129, AkH12-110, AkH12-111, OH-119–120]
3. A „híradástechnikai” melléknevet a második és a harmadik összetételi tag közé tett kötőjellel írjuk az alábbi szabály alapján:
A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket kötőjellel tagoljuk a fő összetételi határon, ha a szótagszám meghaladja a hatot. Az AkH11 szerint a származékszók képzője (pl. -i képző) beleszámít a szótagszámba, míg a ragok és jelek nem. Amennyiben a fő összetételi határ az utolsó összetételi tag előtt van, a kötőjelet oda írjuk. [AkH11-138, OH-128–131]
2. lehetséges magyarázatRészletek ▶
Három szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. Az „adás” főnevet és a „technikai” melléknevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:
A két főnévből álló – jelöletlen birtokos jelzői vagy jelentéssűrítő – alárendelő összetételeket egybeírjuk. [AkH11-128c, AkH11-129, AkH12-110, AkH12-111, OH-119–120]
2. A „hír” főnevet és az „adástechnikai” melléknevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:
A két főnévből álló – jelöletlen birtokos jelzői vagy jelentéssűrítő – alárendelő összetételeket egybeírjuk. [AkH11-128c, AkH11-129, AkH12-110, AkH12-111, OH-119–120]
3. A „híradástechnikai” melléknevet a második és a harmadik összetételi tag közé tett kötőjellel írjuk az alábbi szabály alapján:
A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket kötőjellel tagoljuk a fő összetételi határon, ha a szótagszám meghaladja a hatot. Az AkH11 szerint a származékszók képzője (pl. -i képző) beleszámít a szótagszámba, míg a ragok és jelek nem. Amennyiben a fő összetételi határ az utolsó összetételi tag előtt van, a kötőjelet oda írjuk. [AkH11-138, OH-128–131]
"híradástechnikai"
1. lehetséges magyarázatRészletek ▶
Három szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. A „hír” főnevet és az „adás” főnevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:
A jelöletlen birtokos jelzői összetételt mindig egybeírjuk. [AkH11-128c, AkH12-110]
2. A „híradás” főnevet és a „technikai” melléknevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:
A két főnévből álló – jelöletlen birtokos jelzői vagy jelentéssűrítő – alárendelő összetételeket egybeírjuk. [AkH11-128c, AkH11-129, AkH12-110, AkH12-111, OH-119–120]
3. A „híradástechnikai” melléknevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:
A kettőnél több szóból alakult (többszörös) összetételeket, ha szótagszámuk az -i képző miatt meghaladja a hatot, egybeírjuk. Az AkH12 szerint a származékszók képzője (pl. -i képző) nem számít bele a szótagszámba, ugyanígy a ragok és jelek sem. [AkH12-139]
2. lehetséges magyarázatRészletek ▶
Három szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. Az „adás” főnevet és a „technikai” melléknevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:
A két főnévből álló – jelöletlen birtokos jelzői vagy jelentéssűrítő – alárendelő összetételeket egybeírjuk. [AkH11-128c, AkH11-129, AkH12-110, AkH12-111, OH-119–120]
2. A „hír” főnevet és az „adástechnikai” melléknevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:
A két főnévből álló – jelöletlen birtokos jelzői vagy jelentéssűrítő – alárendelő összetételeket egybeírjuk. [AkH11-128c, AkH11-129, AkH12-110, AkH12-111, OH-119–120]
3. A „híradástechnikai” melléknevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:
A kettőnél több szóból alakult (többszörös) összetételeket, ha szótagszámuk az -i képző miatt meghaladja a hatot, egybeírjuk. Az AkH12 szerint a származékszók képzője (pl. -i képző) nem számít bele a szótagszámba, ugyanígy a ragok és jelek sem. [AkH12-139]
Megjegyzés:

A különírás-egybeírás témakör különösen összetett eleme a magyar helyesírás rendszerének. A szabályok sokszor többértelműek, a nyelvhasználók szövegkörnyezetet értelmező képességére építenek. Ezekben az esetekben igyekszünk a megadott bemenetnek megfelelő, összes lehetséges szabályos írásmódot megmutatni, segítséget nyújtva a megfelelő értelmezés kiválasztásához. A felhasznált nyelvtechnológiai eszközök – mint minden, a mesterséges intelligencia határterületén mozgó, információs technológiai megoldás – jelenleg szükségszerűen nem képesek az esetek 100%-ában helyes választ adni. Másfelől, a különírás-egybeírás bizonyos kérdései különösen nehezen ragadhatóak meg számítógéppel. Így gyakran előfordulhat, hogy rendszerünk nem képes az összes lehetséges helyes megoldást megmutatni. Az általunk javasolt megoldások mellett mindig lehetnek más helyes megoldások is. Amennyiben automatikus rendszerünk nem képes kielégítő választ adni, kérdésével forduljon bizalommal közönségszolgálatunk munkatársaihoz!

További információk a helyesírási szabályzatban:

4. fejezet: A különírás és az egybeírás (94–141. pont)

További információk az archívumban:

Nyelvtani kategória: Különírás–egybeírás

Egyéb jelzések: Mozgószabály

Egyéb jelzések: Összetételek