Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések

Helyes kisokos: az egyszerűsítés elve

Nyelvészet és helyesírás
2014. január 14. 15:30 | LZS

A magyar helyesírás jellemzőinek bemutatására irányuló sorozatunkban a hagyomány elvének bemutatása után következzen az egyszerűsítés elvének magyarázata.

Hasonlóan a hagyomány elvéhez, az egyszerűsítés alapelve is értelmezhető szűkebben, illetve tágabban.

Szűkebb értelemben a következő jelenségek tartoznak ide:

  • A többjegyű (pl. cs, gy, dz stb.) betűk kettőzött alakjait mind tő-, mind toldalékolt szavakban „csonkítva” írjuk: nem cscs, gygy, dzdz (*locscsan, *nagygyal, *edzdzen), hanem csak a többjegyű betű első jegyét kell kettőzni: ccs, ggy, ddz (loccsan, naggyal, eddzen). Összetett szavakban viszont nem egyszerűsítünk, ha az előtag utolsó és az utótag első betűje megegyezik: kulcscsomó, fénynyaláb, jegygyűrű.
  • Ha toldalékolás következtében három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé, a három helyett csupán kettőt írunk. Például: gramm + mal = grammal. Az utónevekre ugyanígy: Ivett + től = Ivettől. Ugyanakkor ez a szabály nem érvényesül családnevek, földrajzi nevek, márkanevek, intézménynevek esetén – ilyenkor kötőjelet használunk: Hermann + nal = Hermann-nal, kk + kel = Bükk-kel, Elzett + tel = Elzett-tel stb. Összetételek határán előforduló három azonos mássalhangzó esetén sem egyszerűsítünk, hanem kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot: balett + táncos = balett-táncos.
  • A -szerű utótag sz-ét csonkítva kapcsoljuk a (nem kettőzött) sz-re végződő szavakhhoz: ész + szerű = ésszerű, viasz + szerű = viasszerű. Ha a -szerű kettőzött ssz-re végződő szavakhoz járul, nem lehet végrehajtani az egyszerűsítést, ilyenkor kötőjelet teszünk az elő- és az utótag közé: expressz-szerű.

Tágabb értelemben egyszerűsítésnek fogható fel néhány, a hagyomány elvéhez sorolt jelenség is:

  • A zárt ë jelöletlensége.
  • A magánangzók közti – hosszan ejtett – dz és dzs hosszának figyelmen kívül hagyása (bodza, nem pedig *boddza).

Néhány további példa az egyszerűsítésre (a teljesség igénye nélkül):

  • Nem jelöljük az ún. képzés helye szerinti részleges hasonulást az angyal, hangya szavakban az n és a gy hangok határán (nem *anygyal, *hanygya).
  • Ha egy földrajzi név -i-re végződik, és -i képzővel látjuk el, a képzett alakban nem kettőzzük az i-t, hanem csak egyet írunk: Helsinki + i = helsinki.
  • Ha egy kijelentő mondat utolsó szava pontra végződő rövidítés, akkor csak egy pontot teszünk a mondat végére, nem kettőt. Példa: Vettem a boltban tejet, kenyeret, felvágottat stb.
Hozzászólások betöltése...