Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések

Megy ez, mint az ágybavizelés – avagy hány képzőtől írunk egybe

Nyelvészet és helyesírás
2015. október 8. 12:00 | LZS

Az igei alaptagú határozós szerkezetek helyesírása gyakran okoz problémát, hát még ha -ás/-és képzővel látjuk el őket!

Korábbi posztunkban az igei alaptagú állandósult szókapcsolatok helyesírási nehézségeiről írtunk. Általánosságban elmondható, hogy ezek különírandók, és csak egy részük vált összetétellé jelentésváltozás vagy a kialakult írásszokás miatt. A mai írásunkban azt járjuk körbe, mi a helyzet akkor, ha az igei alaptagú (értelemszerűen különírt) állandósult szókapcsolatok -ás/-és, -tal/-tel, esetleg -ó/-ő képzőt kapnak.

Ez a kérdés már korábban is előkerült (l. az üzembe helyez, üzembe helyez|és, üzembehelyez|és|i szavak helyesírásával kapcsolatos olvasói levelet s az arra írott választ). Ismétlésképpen újra elmondjuk: ha egy igei alaptagú (állandósult vagy alkalmi) szókapcsolathoz egy képző járul, a különírást meg kell tartani, mert egy képzőnek nincs összetétel-teremtő („összerántó”) ereje. Vagyis: papírba csomagol → papírba csomagol|ás, örökbe fogad → örökbe fogad|ás, oldalba bök → oldalba bök|és. Leggyakrabban az -ás/-és képző fordul elő, de természetesen más képzőkre is ugyanez vonatkozik, például a melléknévi igenév képzőire: jól nevel → jól nevel|t (bár összetételi hangsúllyal, egy szólamban mondjuk ki, írásban ezt nem jelöljük!), ugyanígy: együtt érez → együtt érz|ő (ugyanígy, de vö. együttérz|és!).

Ha viszont halmozódnak a képzők, vagyis legalább két képző kapcsolódik az igei alaptaghoz, annak már összetétel-teremtő ereje van. Leggyakrabban az -i képző szokott a már képzővel ellátott (s ezáltal főnévvé vált) igéhez csatlakozni, ritkábban az -s (-os-/es/-ös). Tehát: örökbe fogad, örökbe fogad|ás, de: örökbefogad|ás|i (pl. nyilatkozat); vízbe fullad, vízbe fullad|ás, vízbefullad|ás|os (halál). Nem -ás/-és képzővel: jól nevel, jól nevel|t, jólnevel|t|ség; hosszan tart; hosszan tart|ó, hosszantart|ó|ság.

Miután mindezt szép logikusan levezettük, következik a rossz hír: az -ás/-és, -tal/-tel, ritkábban -ó/-ő képzővel ellátott igei alaptagú szerkezetek között sok olyan van, amely az egy képző ellenére összetétellé vált, puszán a hagyomány, a kialakult írásszokás miatt. Példák: ágybavizel|és, bérbevé|tel, bűnbees|és. Ezen összetételek száma olyan nagy, hogy teljes listát adni e poszt keretein belül nem lehetséges: az Osiris Helyesírás 105–106. oldalán kimerítő lista olvasható a kivételekről. (Ugyanez az anyag az interneten a szerzőpárosnak Magyar Nyelvőr-beli cikkében olvasható a 147. oldalon.)

Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az említett kézikönyv még a helyesírási szabályzat 11. kiadásához íródott, s mivel az új szabályzatbeli változások több ilyen típusú (hagyományos) összetételt érintettek, a benne közölt lista fenntartással kezelendő. Segítségképpen közreadjuk azoknak az -ás/-és, ill. -tal/-tel képzős alakulatoknak a listáját, amelyek korábban kivételesen egybeíródtak (az egy képző ellenére), az új szabályzat azonban (figyelembe véve a fenti szabályokat) már különíratja őket, csökkentve ezzel a kivételes írásmódú szavak számát.

célratörés → célra törés
fejbelövés → fejbe lövés
fejbentartás → fejben tartás
gúzsbakötés → gúzsba kötés
harcbavetés → harcba vetés
kerékbetörés → kerékbe törés
nyakoncsapás → nyakon csapás
nyakoncsípés → nyakon csípés
nyakonvágás → nyakon vágás
fejbeütés → fejbe ütés
vízbefúlás → vízbe fúlás
kezelésbevétel → kezelésbe vétel
tervbevétel → tervbe vétel

Szabadjon megjegyeznünk a fenti listához, hogy ha a fejbe lövés (immár) különírandó, miért kell mégis egybeírni a főbelövést? Részben azért, mert jelentéstöblettel rendelkezik, jelentésszűkülés történt: fejbe lövés az, amikor bármilyen körülmények között lövést kap a fejébe az ember, míg a főbelövés kimondottan a halálbüntetésnek a kivégzőosztag által végrehajtott formáját jelenti. (Ha már ennél a „kellemes” témánál vagyunk, a kerékbe törés is kivégzési módszer, ettől azonban mégsem írandó egybe. Most már. A vízbe fojtás is tekinthető annak, ez azonban a korábbi szabályzat szerint is különírandó volt.) Feltételezésünk szerint az is szerepet játszik a főbelövés ~ fejbe lövés eltérő írásmódjában, hogy a szó ’fej’ jelentésben elavult, alig használjuk már ilyen értelemben, s a „mezei” határozóragos főnévi bővítményű társával, a fejbe lövéssel ellentétben már megszilárdult összetételnek tekinthető.

S hogy miért nyakon ütés, de: pofonütés? És mi a különbség a partra szállás és a partraszállás, illetve a nyitva tartás és a nyitvatartás között? A következő posztból kiderül!


A kép forrása: accordingtome.blog.hu.

Hozzászólások betöltése...