Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések

Nehézségek a magyar nyelvben: a birtokos személyjel

Érdekességek
2014. július 30. 12:00 | LZS

Pohara, de: csészéje. Tolla, de: ceruzája. Mitől is függ tehát, hogy -a/-e vagy -ja/-je a birtokos személyel?

Nekünk, magyar anyanyelvűeknek nem okoz gondot a birtokos személyjel megfelelő használata: intuitíve használjuk hol az -a/-e, hol a -ja/-je változatot. Egy magyarul tanuló külföldi számára azonban nehézséget okozhat ennek elsajátítása, hiszen látszólag semmi logika nem áll a jelenség mögött.

Mégis megfigyelhetők bizonyos tendenciák. Ezek a következők:

A magánhangzóra végződő tövek (apa, óra, csempe) kivétel nélkül -ja/-je birtokos személyjelet kapnak: apja, órája, csempéje.

A mássalhangzóra végződő tövek között két csoport figyelhető meg:

  • A c, cs, dz, dzs hangokra, illetve ty-re, gy-re végződő tövek többnyire szintén nem a j-s birtokos személyjelet kapják. Pl.: arca, csúcsa, bridzse, pintye, agya.
  • Az összes nem említett mássalhangzó esetében azonban már ingadozik a birtokos személyjelek -a/-e ~ -ja/-je alakja. Ezek a mássalhangzók tehát: b, d, f, g, h, k, l, m, n, p, r, t, v.

A továbbiakban ezzel az utolsó csoporttal foglalkozunk, mivel a többi esetben egyértelmű a helyzet.

Fontos szerepe van a szótő hangrendjének: a mély hangrendű (autó) tövek között magasabb a j-s birtokos személyjelek aránya, mint a magas hangrendűek (szép teniszütő) között. A szófajnak is jelentősége van: a melléknevekhez például gyakrabban járulnak j-s személyjelek (nagyja, kékje).

Közrejátszik az is, hogy az adott szó el van-e látva valamilyen képzővel. A kutatások azt mutatják, hogy ha a szó végén képző található, a j megjelenésének esélye mintegy harmincadjára csökken a képző nélküli tövekhez képest. Következzék néhány olyan tipikus képző, amely után biztosan nem áll j-s személyjel: -ság (barátság, barátsága); -alom (fogadalom, fogadalma); -al (hozatal, hozatala); -at (járat, járata); -ék (táplálék, tápláléka).

Az etimológia (az adott szó eredete) is befolyással bír. A finnugor, illetve belső magyar keletkezésű szótövek általában nem kívánják meg a j megjelenését: háza, lelke, nyila. Ezzel szemben a szláv, a német, a neolatin eredetű szavaknál gyakrabban jelenik meg j-s személyjel: barátja (szláv); célja, páncélja (német); butikja (francia); ficsúrja (román).

Mindemellett még sok egyéb tényező is szerepet játszik a j-s vagy anélküli toldalék használatában.

Minden tiszteletünk tehát azon nem magyar anyanyelvűeké, akik a magyar nyelv tanulására adják a fejüket.

(A poszt Papp Ferencnek A magyar főnév paradigmatikus rendszere c. műve alapján készült. [Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975.])

Címkék: jelek
Hozzászólások betöltése...