Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések

Hatékonytalan – helytelen? Szabálytalan?

Érdekességek
2015. január 20. 14:25 | LZS

Önök hogy mondanák egy szóval azt, hogy valami nem hatékony?

Egy kedves olvasónk tette szóvá, hogy egyre többször találkozik hivatalos szövegekben (akár szóban, akár írásban) a hatékonytalan kifejezéssel. Mint ahogy arról már többször szó esett, sokszor nehéz dolga van a nyelvésznek az ilyen esetekben, mivel meg kell találnia a középutat az előíró és a leíró szemlélet között.

A Magyar nemzeti szövegtár új változatában 64 találatot kapunk a kifejezésre. A korpusz alapján megállapítható, hogy a sajtónyelvben, és – alátámasztva levélírónk észrevételét – a hivatalos nyelvben fordul elő leginkább.

Olvasónk kérésére posztunkban alaposabban megvizsgáljuk a hatékonytalan ’nem hatékony’ jelzőnk mibenlétét. Tény és való, a -talan/-telen ~ -tlan/-tlen fosztóképző a legtöbbször főnévből képez melléknevet. Példák a Magyar nemzeti szövegtárból: féktelen (< fék), képtelen (< kép), sótlan (< só), szemtelen (< szem).

Ehhez képest elsőre szabálytalannak tűnik a hatékonytalan szó képzése, mivel itt egy igéből (hat) képzett melléknévhez (hat + ékony) kapcsolódik a -talan képző. Az, hogy melléknévhez kapcsolódik a fosztóképző, meglehetősen ritka, de akad rá példa: bátortalan, boldogtalan, komolytalan. Ugyanakkor nem mondhatjuk: rövidtelen, lustátalan, széptelen, hiszen ezeknek a mellélkneveknek megvannak az ellentétpárjai: hosszú, szorgalmas, csúnya. A képzőkről folytatott újabb kutatások ki is mondják, hogy az ellentétes jelentésű párral rendelkező melléknevek (rövid, lusta, szép) nem társulhatnak fosztóképzővel.

Ez azonban nem áll a hatékony melléknévre, mivel az nem rendelkezik ellentétes jelentésű melléknévi megfelelővel. Ugyanakkor a kutatások azt is kimondják, hogy a melléknév + fosztóképző felépítésű szavaink nagy részében a fosztóképző mindig egy ún. monomorfémikus – azaz egy szóelemből álló, további szóelemekre nem bontható – melléknévhez járul: a boldog, bátor melléknevek nem elemezhetők tovább. Nem ez a helyzet a hatékonytalan esetében, ahol a fosztóképző egy olyan szóhoz járul, amely további szóelemekre bontható: hat (ige) + -ékony (melléknévképző). Ugyanakkor léteznek olyan melléknév + fosztóképző felépítésű szavaink, ahol a -talan/-telen képző olyan szóhoz járul, amely még tovább elemezhető, tipikusan ilyenek az -i képzős melléknevek: udvari + -atlan, nemzeti + -etlen.

Mi tehát az ellentéte a hatékony melléknévnek? Csupán körülírással tudjuk azt kifejezni: nem hatékony. (A hatástalan melléknév jelentése némileg hasonló, de mégis más: ’nem hatásos’.) A nyelvhasználatban azonban megfigyelhető egy szintetikus (tömörítő) tendencia. Jelen esetben ez azt jelenti, igény van arra, hogy a körülírás helyett egy szóval ki tudjunk fejezni valamit. Valószínűleg ez a törekvés játszott közre a szabálytalan (?) hatékonytalan szóalak létrejöttében.

Nem győzzük hangsúlyozni: e blogbejegyzés célja nem az volt, hogy ítéletet mondjon a hatékonytalan helyességéről avagy helytelenségéről, csupán azt tűzte ki célul, hogy tüzetesebben megvizsgálja a jelenséget. Végkövetkeztetésül csak annyit vonhatunk le: majd az idő, a nyelvhasználat eldönti, mi lesz a hatékonytalan szó további sorsa, elterjed-e, vagy idővel kikopik a nyelvünkből.


Forrás:

Kiefer Ferenc: A fosztóképző körüli bonyodalmak. Előadásvázlat, kézirat.

Kálmán László: Egy probléma kevéssé hatékony megoldása.

A kép forrása: http://bizdharma.com.

Címkék: szóképzés
Hozzászólások betöltése...