Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések

Melyik Somló a Somló?

Érdekességek
2014. május 30. 14:00 | LZS

Előfordul, hogy egy tulajdonnév és egy, valamilyen földrajzi fogalmat jelölő főnév kapcsolata többféleképpen írható, ettől függően pedig mást-mást jelent.

Helyesírásunk egyik jellemzője az ún. értelemtükröztetés: ez azt jelenti, hogy az írás egyes eszközei (például a kisbetű-nagybetű, a különírás-egybeírás) valamilyen értelmi funkciót valósítanak meg. A földrajzi nevek esetében például az eltérő írásmód jelöli azt, hogy milyen típusról van szó (hegy, sziget, városrész stb.). A Margit-sziget például magát a szigetet jelöli, míg a Margitsziget Budapest egyik városrészére utal.

Léteznek olyan extrém esetek is, amikor egy tulajdonnév és egy, valamilyen földrajzi fogalmat jelölő főnév (ún. földrajzi köznév) kapcsolata háromféleképpen is leírható: kötőjellel, külön és egybe is. Portálunk Névkeresője például egyaránt jegyzi a Somló-hegy, a Somló és a Somlóhegy alakokat. Mi ennek az oka?

A Somló Ajkától tizenöt kilométerre nyugatra található hegy. Magának a hegynek a neve tehát Somló. Ha magyarázó földrajzi köznévvel egészítjük ki, különírást alkalmazunk: Somló hegy. (Hogy mikor része a földrajzi köznév a névnek, és mikor magyarázó utótag, úgy dönthetjük el, hogy elhagyjuk azt: a Mátra hegység kifejezésből elhagyható a hegység: Mátra, míg a Zempléni-hegység nevéből nem: *Zempléni.)

A Somló hegy Doba, Somlójenő, Somlószőlős és Somlóvásárhely településeken terül el. Ezenek a településeknek létezik Somóhegy nevű külterületük. Ha ugyanis egy kötőjellel (vagy külön-) írt földrajzi név vagy megjelölés helységrésznévvé válik, egybeírást alkalmazunk. A Somlóhegy írásmód tehát egyértelműen egy település részére utal.

S mi a helyzet a kötőjeles Somló-heggyel? Utánajártunk, és megtudtuk, hogy Hegyháthodászon és Berhidán van egy(-egy) domb Somló-hegy néven. Ez utóbbi tehát egy kisebb tereptárgyra (domb) utal, és semmi köze az előbb tárgyalt hegyhez.

Az olyan jelenségre, mint a háromféle írásmód, a földrajzi nevek körében más példát nem találtunk. Annál inkább jellemző ugyanazon szavaknak kötőjeles és egybeírt alakjának egymás mellett élése, ahol a kötőjeles forma magára a tereptárgyra, míg az egybeírt alak a helység(rész)névre utal: Sáros-patak – Sárospatak, Gellért-hegy – Gellérthegy, és természetesen a korábban már említett Margit(-)sziget.

Hozzászólások betöltése...