Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések

Mi lenne, ha volna

Érdekességek
2014. október 3. 11:00 | Falyuna Nóra

Gyakorta felmerülő kérdés, hogy a sokszor egymással felváltva használt volna és lenne alakok között van-e különbség, és ha igen, mi.

A van létige és segédige sajátos ragozási rendszerrel bír: a különböző idők és módok kifejezésére nemcsak megfelelő alakjait használjuk (vagyok, voltam, volnék), hanem a lesz változatai (lennék, legyek) is beépültek ragozási sorába. Ennek következtében a két ige ragozott formái vagy egymást kiegészítve, vagy egymással párhuzamosan funkcionálnak.

A volna és a lenne is a van alakrendszerének feltételes módú jelen idejű változatai, és csak ebben az esetben cserélhetők föl egymással (jó volna tudni ~ jó lenne tudni).

Más kontextusban a váltás nem lehetséges: a feltételes mód múlt idejének kifejezésére használt volna nem feleltethető meg a lenne formával (ettem volna ~ *ettem lenne), ahogy a lesz ’válik valamivé, valamilyenné’ jelentésű, feltételes módú lenne alakja sem fejezhető ki a volna formával (jó író lenne belőle ~ *jó író volna belőle).

A hagyományos megközelítés szerint a kettő közti különbség az idővonatkozás területén keresendő. A volna jelenre, a lenne pedig jövőre utal: ha nem volna kórházban, ott lenne a holnapi bulin. A nyelvi és nyelvhasználati változások következtében azonban ez a régibb nyelvhelyességi szabály már nem feltétlenül releváns – a lenne megjelenik jelenre vonatkozó mondatokban is (ha nem lenne beteg, akkor ott lenne holnap).

A Nyelvművelő kézikönyv szerint a felcserélődést a következő három dolog okozhatta:

  • mivel a van hiányos ragozási sorát a lesz egészíti ki, a kettő ragozása összekeveredett;
  • a lesz ige ’valamivé válik’ jelentéséből adódóan a feltételes módú lenne alak is nyomatékosabbá, gyakoribbá válik a ‘változatlan létezést, állapotot’ jelölő van, volna formával szemben;
  • a feltételesség és az óhaj általában valamiféle bekövetkezendőre vonatkozik, így kifejezőbb a lenne használata.

A kézikönyv ajánlása szerint a volna és a lenne felváltva történő használata nem okoz értelmezési nehézségeket, így használati feltételeiket nem szükséges mereven elkülöníteni egymástól. Az árnyalati pontosság érdekében azonban érdemes a régibb nyelvhelyességi szabály értelmében a volnát jelenre, a lennét pedig jövőre vonatkoztatva használni, illetve a választékosabb stílus, a szóhasználati és hangzásbeli változatosság kedvéért akár e nélkül a különbségtétel nélkül is, de élni a nyelv adta lehetőséggel, és mind a kettőt alkalmazni.


Forrás:

  • Grétsy László – Kovalovszky Miklós (szerk.) 1985. Nyelvművelő kézikönyv. Második kötet. Akadémiai Kiadó, Bp.
  • Keszler Borbála 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

A kép forrása: www.edutopia.org.

Hozzászólások betöltése...