Helyes blog
Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések

Utónevek: a döntések „lélektana”

Érdekességek
2015. február 10. 13:45 | KR

Az Intézet egyik feladata az utónevek szakmai elbírálása. Ez természetesen nem lehet szubjektív, de akkor mi alapján történik?

Az elmúlt 15 évben az adható nevek száma 3000-ről körülbelül 3300-ra nőtt. A szülők sokszor a névadásban szeretik kiélni, megmutatni kreativitásukat vagy érzelmi kötődésüket helyekhez, tárgyakhoz stb. Magyarországon azonban törvény szabályozza, hogy milyen neveket adhatunk gyermekünknek. A szakmai vélemény elkészítéséért a magyar Utónévbizottság a felelős. Bár sokszor a felfokozott érzelmi állapotban lévő szülőnek szubjektívnek tűnhet a bírálat, a döntés objektív, megfogható alapelvek mentén születik. Az elvek részletesen elérhetők a Nyelvtudományi Intézet oldalán, most nézzük meg azonban röviden, nagyjából mire is kell figyelnünk névadáskor.

  • Legfeljebb két, a nemének megfelelő nevet kaphat a születendő gyermek. A magyar törvény szerint a névből ki kell derülnie a gyermek nemének. Továbbá ez azt is jelenti, ha egy név mindkét nemhez tartozhat, nem fogadhatják el (pl. Dakota). Amennyiben egy nevet elfogadtak női névként, később férfinévként már nem elfogadható.
  • Egy új nevet a mai köznyelvi kiejtésének megfelelően, a mai magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni (pl. *Claudia helyett Klaudia).
  • Egy ősi magyar névnek tartott név bejegyezhető, amennyiben hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható (pl. Ünige).
  • Az elismert, magyar írói fantázianevek elfogadhatók abban az esetben, ha azok nem hátrányosak a névviselőre (pl. Bóbita).
  • Az elismert, nemzetközi írói fantázianév elfogadható abban az esetben, ha a név külföldön már önálló és elterjedt személynévként használatos (pl. Anakin).
  • Amennyiben az újabb idegen eredetű utónévnek van magyar megfelelője, úgy azt javasolják (pl. *Catharina helyett Katalin).
  • Ha nincs az idegen eredetű utónévnek magyar megfelelője, de valamely nyelvben, kultúrában, vallásban hiteles módon igazolhatóan névként használatos, és jelentése a magyarban nem pejoratív, abban az esetben elfogadható a névkérelem (pl. Damjaniti).
  • A köznévi eredetű fantázianevek abban az esetben elfogadhatók, ha a név beilleszthető a névkultúra típusainak valamelyikébe (virágnév: pl. Hóvirág).
  • Becéző név csak abban az esetben elfogadható, amennyiben annak az általa képviselt típusnak már vannak hagyományai a névkincsünkben (pl. Bende).
  • Nem bejegyezhetők a földrajzi névként, márkanévként és művésznévként, valamint csak családnévként használt alakok (kivéve, ha az személynévi eredetű: pl. Abony).
  • A köznévi eredetű fantázianevek akkor bejegyezhetők, ha a név jelentése feltehetően nem lehet hátrányos a név viselőjére (pl. Áldáska).
  • Nem javasoljuk az olyan név bejegyzését, amely hangzásában, jelentésében a gyerek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben vélhetően káros lehet.

Ezek az alapelvek kizárólag a Magyarországon született, itt élő magyar nemzetiségű állampolgárok névkérelmeire vonatkoznak.

A névadásnak is vannak trendjei, ami ma „menő”, az holnapra furcsán is hangozhat. Jól gondoljuk tehát meg, hogy milyen névvel áldjuk vagy keserítjük meg gyermekünk egész életét.

Az utónevek keletkezésének, jelentésének és további információknak az Utónévkereső portálon nézhetünk utána.

A kép forrása: www.life.hu.

Címkék: tulajdonnevek
Hozzászólások betöltése...